[ Pobierz całość w formacie PDF ]
sokkal mindig lelhet megjav�tani.
Napoleon a hadvez�reinek �s a hadseregsz�ll�tóinak
nagy vagyont, módot juttat s f�nyes c�mek�t, ran-
got adom�nyoz s hogy mindezt finomiabb �letmqv�szet
keret�ben �lvezhess�k, a forradalom alatt el�ld�z�tt r�gi
fQnemeseket csalogatja udvar�ba, hogy az �j fQurak
tQl�k �zl�st, v�laszt�kos modort, kult�r�t tanuljanak.
Q maga r�gi francia m�rkiktól vesz leck�ket, hogyan
kell egy v�rbeli fQhercegnQnek (M�ria Lujz�nak) levelet
�rni, hogyan illik Qt fogadni, termeibe bevezetni, hogyan
184
kell Qt szól�tani, vele b�nni, sQt, hogyan kell vele egy�tt
�tkezni.
A napóleoni h�bor�kat európaszerte k�vetQ nagy gaz-
das�gi depresszió ism�t a feud�lis urakat hozza felsz�nre.
Az �ltal�nos szeg�nys�g egy darabig lehetetlenn� teszi
a polg�ri �j vagyonok keletkez�s�t s �gy a feudalizmus
r�vid idQre megszabadul kor�bbi versenyt�rs�tól, a gaz-
dag, c�mre, rangra v�gyó polg�roktól. De helyett�k j�n
valami, ami sokkal kellemetlenebb , a francia forrada-
lom r�v�n elQt�rbe ker�lQ demokr�cia, amely minden
rang �s ,,mód n�lk�l d�ngetni kezdi a feud�lisok v�rait.
S hogy teljesen nem d�nti meg, r�szben annak k�sz�n-
hetQ, hogy a rangnak ism�t a mód siet seg�ts�g�re:
a prolet�rok keserves munk�j�ból nagy polg�ri vagyonok
keletkeznek s az ipari �s kereskedelmi v�llalatok polg�ri
sorban levQ tulajdonosai ism�t a fund�lisokhoz h�znak.
Szomj�hozz�k, keresik �s el�rik a rangot, az elQ-
kelQ poz�ciót a t�rsas�got , amely sz�vesen fogadja a
kapitalizmus k�pviselQit, az �jból megsz�letett pluto-
kraci�t, melynek tagjai a mód �s a rang egyes�lt erej�vel
nagy hatalomra tesznek szert, mik�zben, hogy a r�gi
arisztokrat�k k�r�ben magukat fenntarthass�k, sz�vós
szorgalommal �s �ntudatosan kultur�lódnak.
V�geredm�nyek�ppen teh�t minden fejlQd�s egy h�r-
mas v�gc�l fel� vezet: mód. kult�ra, rang. S a rang �s
mód �r�k�s harca kezdettQl fogva mindig arra vezetett,
hogy friss lend�letq �j elemek ker�ltek a kult�ra �s a
hatalom mezej�re. Ez a folytonos felfriss�l�s biztos�tja
185
a fejlQd�s egyens�ly�t s a r�gi rangbelieknek az �j va-
gyónokkal �s �j ideológi�kkal szemben való tartózkodó
viselked�se adja meg azt a m�rs�kl�st, melyre �ppen a
fejlQd�s egyens�lya �rdek�ben felt�tlen�l sz�ks�g van.
Az idealista fiatals�g �pp�gy, mint minden fiatalos
ideológia, karcol a rang �s a mód ellen s e harc k�zben
elQbb-utóbb el�rkezik a kult�r�nak ahhoz a fok�hoz, mi-..
kor m�r1 meg�rti, hogy minden �rtelmes mqvelt ember
alapj�ban v�ve, az arisztokratizmus fel� hajlik,
�rtve pedig az arisztokratizmus alatt a szellemi, vagyoni,
hatalmi sikerekre �s �letmqv�szetre való tudatos t�-
rekv�st.
Az emberben meg van a v�gy a t�bbi k�z�l való ki-
emelked�sre; ha m�sk�ppen nem lehet, legal�bb a maga
kis k�r�n bel�l akar elQkelQ lenni, akar anyagi jól�tet,
jó módot, rangot, poz�ciót.
Az amerikai Cooper �rja egyik k�nyv�ben, hogy az
emberek �szt�nszerq b�mulattal n�znek fel arra, aki k�-
z�l�k kit�ntetett helyzetben van. A rang �s mód mindig
af�le ktrantetett helyzet, jól esik �rte a t�meg b�mulata,
amely ann�l kiadósabb, min�l kevesebbeknek szól. A
rang �s mód m�r az�rt is exkluz�v hajlandós�g�, nem
szereti, ha k�reit zavarj�k s ez�rt fogad ideges tiltako-
z�ssal minden �j j�vev�nyt. Pedig, a v�g�n m�gis csak
befogadja, a tiltakoz�s l�rm�ja idQvel teljesen el�l.
Mert olyasfajta itt a helyzet, mint mikor a tóba k�vet
dobunk, ott, ahol a kQ beesett, kis k�rben nagy hull�mok
186
keletkeznek, de tov�bb m�r mind ink�bb nagyobbak a
k�r�k �s folyton kisebbek a hull�mok. A v�g�n pedig a
tó t�kre teljesen kisimul �s kor�bbi f�ny�ben ragyog
tov�bb ...
F�nyqz�s.
A XVIII. sz�zadban, Amsterdam v�ros polg�rmestere
a bar�tai tisztelet�re egy eb�det adott; melyen nagyon
v�ltozatos �s �rdekes men�t szolg�ltak fel.
Az elsQ fog�st, amely paraszti módon elk�sz�tett egy-
szerq �telekbQl �llott, agyagt�lakon hozt�k.
L�ss�tok bar�taim, szólt a polg�rmester
ilyen volt a v�rosunk kezdetben.
Ezut�n egy m�sodik fog�s k�vetkezett: egyszerq,
de az elQbbin�l valamivel jobb �telek, cint�lakon.
�me, ilyen a v�rosunk, mikor jól�tben �l, szólt
a h�zigazda.
A harmadik fog�s pomp�s �telekbQl �llott, ez�st t�-
lakon felszolg�lva:
�gy legyen �s �gy maradjon, monda a polg�r-
mester.
De mikor azut�n a negyedik fog�s k�vetkezett: min-
denf�le �des csemege, torkoss�gok, aranymivq t�lakban,
mqv�szi porcell�nokban, majd finom k�lf�ldi borok,
metszett krist�ly�vegekben, a h�zigazda �gy szólt:
Bar�taim, �gy fog a v�rosunk t�nkremenni!
Hasonló a f�nyqz�s sorsa is. Egy bizonyos hat�rig
hely�n való, kellemes, sz�p �s hasznos; azont�l a biztos
�sszeoml�sra vezet.
183
Kiirtani nem lehetett �s nem is lehet sohasem,
mert gy�kere m�lyen az emberi term�szetbe ny�lik.
A barlanglakó Qsemberben is volt f�nyqzQ hajlam,
mint ahogy van a mai legvadabb n�pt�rzsekben is.
Alapja az, hogy az ember igyekszik, ha csak r�vid
pillanatokra is, a t�bbi felett kimagasló, �nnepi �letet
�lni. Nemcsak a gazdagnak, de a szeg�ny p�ri�nak is
jól esik, ha n�hanapj�n ter�tett asztalhoz �lhet, szebben
fel�lt�zk�dhetik, tal�n az otthon�nak is szerezhet vala-
melyes d�szt�rgyat, de �p�gy kedv�re való, ha a m�-
sok pomp�j�ban, f�nyqz�s�ben gy�ny�rk�dhetik.
Az ember term�szet�ben rejlik, hogy nagynak, jelen-
tQsnek ink�bb azt l�tja, amit pompa �s f�ny vesz k�r�l.
S �ppen az�rt, aki hozz�jut, igyekszik valamelyes f�nyt
kifejteni, hogy ezzel emelje a maga m�ltós�g�t, kiemel-
kedj�k a t�meg k�z�l.
�s ebben egy az uralkodó �s a prolet�r is: a római
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
